A vidéki térségek közismerten kevés olyan intézménnyel rendelkeznek, amelyek rendszeres kutatómunkára kínálnak keretet. A székelyföldi térség társadalomtörténetére is jellemző, hogy e vidék neves szülöttei máshol végzett szakmai munkájuk nyomán váltak kutatókká, egyetemi oktatókká, akadémikusokká. A térségben kutatók számára az „egyéni kutatóműhelyek” működtetése jelentette a vállalható tudományművelési életformát. Ebben a térségben az 1989 előtti időszakban számos orvos, biológus, helytörténész, néprajzos, geológus, társadalomkutató végzett értékes tudományos munkát. Az „egyéni kutatóhelyek” modellje 1989 után is tovább élt, napjainkban is ilyen keretben dolgoznak azok a kutatók, akik a térségi egyetemi kereteken kívül dolgoznak. A belső társadalmi kontextus nem sokat változott, vidéki környezetben a tudományos munka társadalmi ismertsége és elismertsége köztudottan alacsony, a tudományellenes és áltudományos eszmék/divatok globális térnyerése is alaposan megnehezíti a vidéki tudományművelők helyzetét. Előnyt, pozitív változást jelent ezzel szemben a mobilitás, a szakmai kapcsolatépítés lehetősége és a tudományos információkhoz való hozzáférés fokozatos növekedése. Ez utóbbiaknak köszönhetően egyre nagyobb az esély arra, hogy egy kutató vidéki térségben is olyan tudományos munkát végezzen amelynek eredményei integrálhatók a tudományosság szélesebb körű rendszerébe. Ezt a folyamatot támogatja lényeges mértékben és többféle formában a Magyar Tudományos Akadémia határon túli szerepvállalása. A kialakított intézményi keretek és támogatási formák (MTA köztestületi tagság, MTA tagság, Magyar Tudományos Művek Tára adatbázis, DOMUS Program, szakfolyóiratok elismerése és mások) lehetőséget kínálnak arra, hogy az ebben a térségben végzett kutatómunka folyamata és eredményei integrálhatók legyenek a magyar tudományosság rendszerébe. Mindez együttesen a vidéki térségben végzett kutatómunka esélyeit növeli, nem véletlen, hogy ebben a térségben is növekszik az „egyéni kutatóműhelyek”, kutatási programok, tudományos rendezvények és kiadványok száma, és növekszik azoknak a fiatal szakembereknek a száma is, akik tudományos doktori fokozat megszerzésére vállalkoznak. A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja portálján külön menüt hoztunk létre (Vidék&Tudomány) a térségi tudományművelés helyzetének, gondjainak tematizálása érdekében, illetve azoknak a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódó információknak a megjelenítésére amelyek támogathatják a térségi tudományos tevékenységnek a magyar tudományosság rendszerébe való integrációját.