Napirenden a „citizen science”!
A „nyílt tudomány”, „közösségi tudomány” néven is ismert kezdeményezés ma már esetenként mozgalom jelleget is ölt. Elsősorban arról szól, hogy a hivatalos tudományos státussal nem rendelkezők körét (amatőr kutatók, tudomány iránt érdeklődők) be lehet, be kell vonni a tudományművelés folyamataiba. A „CITIZEN SCIENCE” a tudomány társadalmi szerepvállalásáról szól.
Rurális iskolák – válaszút előtt?
A falusi iskolákat egyre több országban nem felszámolják, hanem megerősítik. Nem megszüntetik anyagi okokra hivatkozva, hanem beruháznak ezekbe az intézményekbe. Felújítják vagy kibővítik, az oktatói állományt növelik, az oktatási tevékenység mellett az iskolákhoz további, helyi közösségi funkciókat kapcsolnak! A rurális iskolák ÚJRAPOZÍCIONÁLÁSA olyan településfejlesztési kezdeményezés amelyre érdemes odafigyelni.
Roma téma, székelyföldi társadalmi környezet
A romániai rendszerváltást követően a székelyföldi roma népesség életében több kisebb-nagyobb változás következett be, a magyar többség és a roma kisebbség közti viszony azonban gyakorlatilag nem változott. Kutatásaink alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar-roma viszonynak van egy erre a térségre jellemző ALAPMODELLJE, amely jóval az 1989-es rendszerváltás előtt alakult ki és ez az alapmodell napjainkban is tovább él.
Változó vidék
Változnak a vidéki térségek és ezzel párhuzamosan változik a szakmai anyagokban a vidék fogalmának értelmezése is. A vidéki térségek felértékelődésének folyamata az utóbbi 2-3 évtizedben került előtérbe. Térségünkben még csak részlegesen van jelen ez a SZEMLÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FORDULAT. Számítani lehet arra, hogy ez a változás egyre hangsúlyosabban jelenik a szakmai, szakpolitikai, tervezési és támogatási […]
Székelyföldi Közbirtokosságok
A térségi erdőgazdaság legfontosabb szereplői a helyi közbirtokosságok. A közel 300 lokális közbirtokossági szerkezet önálló, egyedi módon működő szervezetek sokaságából áll. A csatolt ELEMZÉS a közbirtokossági vezetőkkel készült interjúsorozaton alapján kínál helyzetképet erről a nagyon fontos térségi ágazatról.
Székelyföldi falvak periferizálódása
Hogyan alakul a sorsa a székelyföldi térségben az adminisztratív státusszal nem rendelkező (nem községközpont) településeknek? Megerősödnek, túlélésre rendezkednek be vagy lassan fölszámolódnak? Ezek a kérdések ritkán kerülnek előtérbe. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK azt mutatják, hogy a községközpont és a nem községközpont települések közti különbség növekszik, a kisfalvak jelentős része folyamatosan periferizálódik.